Ezekkel a módszerekkel csempészik be a legtöbb cigarettát
Alig múlik el úgy nap, hogy ne számolnánk be kisebb-nagyob cigarettafogásokról, nemrégiben azonban egy több mint 50 fős, profin felépített bűnszervezetre is lecsaptak a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság szatmári irodájának emberei. De miként kerül a cigaretta az országba?
Mint a nemrégiben felszámolt bűnbanda esete is bemutatta, a nagyban játszó csempészcsoportok tagjai jelen vannak Ukrajnában, a határ közvetlen közelében és a teljes északnyugati régióban, azaz Szatmár megyében is. Hogy milyen jól működnek az ilyen szervezetek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Szatmár megye adja az csempészcigaretta országos összmennyiségének 5,1 százalékát. Ezzel pedig harmadik helyen állunk országos szinten. A dobogó első két helyére Suceava és Botosani megye állhatott fel 15,8, illetve 13 százalékkal –közölte nemrégiben a Novel Research felméréseket végző cég.
A hatóságoknak pedig idő közben sikerült feltérképeznie az elmúlt években leggyakrabban használt módszereket is. Az egyik „legnépszerűbb” út a cigaretta elrejtése olyan áruk közé, melyeket legálisan lehet szállítani a határon át. Biztosan olvasóink is emlékeznek arra az esetre, amikor egy fűrészporral töltött kamionban 240 ezer csomag cigarettát szerettek volna átcsempészni, azonban a határőrök kiszúrták a tiltott rakományt. Ekkora mennyiséget az autók speciális rekeszeiben elrejtve nehéz, sőt inkább lehetetlen áthozni, viszont mégis népszerű módszer ez is. Szinte minden nap csípnek nyakon olyan csempészeket, akik a kerekekben, csomagtartóban vagy esetleg az ülések alatt akarnak kisebb-nagyobb tételt áthozni. Bár nem bombabiztos módszer, de sokan próbálkoznak azzal is, hogy a cigarettát testükre vagy ruházatukba rejtik, s bíznak a szerencsében, hogy a határőrök nem motozzák meg őket. Újabban a drónos csempészet is felvirágzott, ennek egyik fő előnye a zöldhatáron való cipekedéssel ellentétben, hogy a repülő szerkezetet távolabbról is lehet irányítani, így a határrendészek felbukkanásakor könnyen el lehet menekülni.
Hogy mekkora összeget tesznek zsebre ezáltal az érintettek, elképzelni is nehéz. Azt viszont pontosan tudják a hatóságok, hogy 2017-ben mekkora hiány keletkezett ezáltal az államháztartásban: megközelítőleg 2,8 millió lej. Mi mindent lehetett volna kezdeni ezzel a pénzzel? Pl. több mint 6 millió iskolást lehetett volna ösztöndíjban részesíteni, vagy vásárolhattak volna 31 100 iskolabuszt. Érdekességképp megjegyzendő, hogy Romániában jelenleg 125 ezer diák ingázik napi szinten egy másik településre az iskola miatt. Esetleg építhettek volna 103 kilométernyi autópályát vagy 124 kilométer vasutat. De ebből az összegből 1230 elektromos autóbuszra is futotta volna –tájékoztat az elmúlt év adatairól stopcontrabanda.ro oldal.
